1. Bevezetés a távellenjegyzés, távazonosítás kapcsán
Az ügyvédi tevékenység digitalizációja az elmúlt években jelentős fordulatot vett. A világjárvány, a globalizált ügyfélkör és az elektronikus kommunikáció mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyvédi hivatásban a személyes jelenlétet nem igénylő eljárások szerepe felértékelődjön. Különösen a távazonosítás és a távellenjegyzés kérdése vált központi jelentőségűvé, hiszen ezek közvetlenül érintik az ügyvédi hivatás egyik legfontosabb garanciális elemét: az okirati ellenjegyzés hitelességét.
Az ügyvédi kar számára e kérdések nem pusztán technikai jellegűek, hanem jogértelmezési és jogalkalmazási kihívást is jelent. A szabályozás több forrásból épül fel: az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényből (Üttv.), a pénzmosás-megelőzési szabályokból (Pmt.), valamint a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szabályzataiból és határozataiból. E cikk célja, hogy e normák elemző bemutatásával és a Magyar Ügyvédi Kamara gyakorlati iránymutatásai alapján segítséget nyújtson az ügyvédi praxisban felmerülő kérdésekben.
2. Jogszabályi háttér
A távazonosítás és a távelőttemezés jogi háttere többrétegű:
- Üttv. (2017. évi LXXVIII. törvény): nem írja elő, hogy az azonosítás kizárólag személyes jelenlét mellett történhet. Ez megnyitja az utat a távoli azonosítás előtt.
- Pmt. (2017. évi LIII. törvény): szigorúbb szabályokat állapít meg, és csak akkor engedélyezi a személyes jelenlét nélküli azonosítást, ha az arra jogosult szerv – ügyvédek esetében a MÜK – auditálja a felhasználható elektronikus eszközöket.
- MÜK szabályzatok és határozatok: részletezik az alkalmazható szoftvereket (pl. Skype, Teams, Google Meet, Zoom), valamint az azonosítás menetét.
- Kapcsolódó ágazati jogszabályok: például az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely releváns a külföldön aláírt okiratok elismerése körében.
A szabályozás egyik sajátossága, hogy a normák nem minden részletben koherensek, így az ügyvédnek sok esetben mérlegelnie kell, hogy a gyakorlatban milyen megoldás biztosítja leginkább az okiratbiztonságot.
3. Távazonosítás részletes elemzése
3.1. A lehetőség és annak korlátai
Az ügyfélkapcsolat létesítését (kivéve, ha a megbízás kizárólag jogi tanácsadásra szól) és az ellenjegyzésköteles ügyleteket megelőzően az ügyvéd köteles ügyfél-azonosítást végezni, melynek során meggyőződik arról, hogy az ügyletnek nincsenek a Pmt.-ben meghatározott kizáró okai.
Az Üttv. alapján nincs akadálya annak, hogy az ügyvéd személyes találkozás nélkül azonosítson ügyfelet. Ugyanakkor a Pmt. szigorú feltételekhez köti ezt, ha az ügylet a pénzmosás-megelőzési szabályok hatálya alá esik. A különbség abban áll, hogy:
- Pmt. hatályán kívüli esetekben az ügyvéd szabadabban dönthet.
- Pmt. hatálya alá tartozó esetekben kizárólag a MÜK által auditált platformok használhatók.
Ez kettős gyakorlatot eredményez, de a praxisban célszerű egységes standardot alkalmazni: még Pmt.-n kívüli esetekben is érdemes a MÜK által auditált eszközökhöz ragaszkodni, így csökkenthető a későbbi jogviták kockázata.
3.2. Elektronikus hírközlő eszközök
A MÜK elnökének 1/2019. (VII. 31.) számú határozata részletesen meghatározza a használható eszközöket, többek között: Skype, Skype for Business, Microsoft Teams, Google Meet, Zoom, Webex stb.
A közös nevező: videó és hang egyidejű rögzíthetősége az alkalmazáson belül.
3.3. A távazonosítás menete
A távazonosítás során az ügyfélnek:
- Hozzájáruló nyilatkozatot kell tennie.
- Be kell mutatnia okmányait a kamera előtt, a biztonsági elemeket is megjelenítve.
- Szóban is közölnie kell a rögzítésre kerülő adatait.
- Az ügyvédnek rögzítenie kell a folyamatot, és az adatkezelési idő végéig megőrizni.
Ez az eljárás nem pusztán formai követelmény, hanem bizonyítéki eszköz is, amely egy későbbi jogvita esetén döntő jelentőségű lehet.
3.4. Esettanulmány: földhivatali gyakorlat
Egyes földhivatalok a mai napig szigorúan értelmezik az azonosítási követelményeket, és megkövetelik az okiratban annak feltüntetését, hogy az azonosítás videotelefon útján történt. Bár erre jogszabály nem kötelezi az ügyvédet, a gyakorlatban célszerű ezt a kitételt alkalmazni, hogy elkerülhető legyen az eljárás elhúzódása.
4. Távellenjegyzés elemzése
4.1. Fogalom és jogi keret
A távellenjegyzés azt jelenti, hogy az ügyfél videotelefon útján teszi meg nyilatkozatát az ügyvéd jelenlétében, és így kerül sor az okirat ellenjegyzésére. Ez akkor is megengedett, ha a felek soha nem találkoztak személyesen, feltéve, hogy az azonosítás ezt megelőzően már megtörtént.
4.2. Távaláírás vs. távelőttemezés
A videotelefon útján tett nyilatkozatok ellenjegyzésének két módját különböztetjük meg, a távaláírást és a távelőttemezést.
Fontos különbséget tenni:
- Távaláírás: az ügyfél fizikailag az ügyvéd előtt (képernyőn keresztül) írja alá az okiratot.
- Távelőttemezés: az ügyfél elismeri, hogy az okiratot saját kezűleg aláírta, és ezt az ügyvéd videotelefonon keresztül tanúsítja.
Célszerűbb az utóbbit alkalmazni okiratbiztonsági szempontból, mivel elkerülhetők az abból fakadó bizonytalanságok, hogy a később papíralapon beérkező okirat valóban azonos-e a videókonferencia során aláírt példánnyal.
4.3. Biztonsági követelmények
- A videotelefonról felvételt kell készíteni.
- A felvételt célszerű minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátni.
- Az okirat tartalmát az ügyvédnek az ügyféllel közösen kell átbeszélnie, és nyilatkoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy az megfelel az akaratának. Ez mellőzhető, ha az okirat tartalmazza az ügyfél erre vonatkozó nyilatkozatát.
4.4. Az ügyvédi meghatalmazás specialitása
A távellenjegyzés lehetősége akkor is nyitva áll, ha az ügyfél a papíralapú okiratot belföldön vagy külföldön írja alá, illetve, ha az ügyfél az ügyvédnek szóló meghatalmazást ír alá. A meghatalmazást tartalmazó okirat távellenjegyzése nem pótolhatja az Üttv. azon előírását, hogy az ügyvédnek a meghatalmazást el is kell fogadnia, de a meghatalmazás elfogadása az ellenjegyzés részeként is történhet.
5. Külföldön aláírt okiratok és a diplomáciai hitelesítés kérdése
Az Inytv. 39. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint a külföldön kiállított okiratokat diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. Az Üttv. 44. § (7) azonban kivételt teremt: az ügyvéd által ellenjegyzett okirat hitelesnek minősül, így nem szükséges Apostille vagy diplomáciai felülhitelesítés.
A Miniszterelnökség állásfoglalása is megerősíti ezt a gyakorlatot, ami nagy könnyebbséget jelent mind az ügyfelek, mind az ügyvédek számára.
6. Gyakorlati tanulságok és kockázatok
- A távazonosítás és a távellenjegyzés jogi lehetőségei adottak, de szigorú technikai és dokumentációs követelményekhez kötöttek.
- A földhivatali gyakorlat sokszor formalista, ezért célszerű az okiratban egyértelműen utalni a távazonosításra vagy a távellenjegyzésre.
- A felvételek megőrzése és hitelesítése kulcskérdés: a későbbi jogviták elkerülése érdekében a minősített elektronikus aláírás alkalmazása erősen ajánlott.
- A Pmt. szerinti ügyekben nincs mérlegelési lehetőség: kizárólag a MÜK által auditált platformok használhatók.
7. Összefoglaló – Mit érdemes megjegyezni ügyvédként?
- Az Üttv. alapján nincs kötelező személyes találkozási követelmény.
- A Pmt. szigorúbb, de a MÜK szabályzatai lehetővé teszik a távazonosítást.
- Csak auditált platformokat érdemes használni (Skype, Teams, Zoom stb.).
- A távellenjegyzés okiratbiztonsági szempontból előnyösebb a távaláírásnál.
- Külföldön aláírt ügyvédi ellenjegyzésű okirat esetén nincs szükség Apostille-re.
- Minden folyamatot rögzíteni kell, és a felvételt hitelesítetten megőrizni.
Kérdése van a távellenjegyzés, távazonosítás kapcsán? Forduljon hozzánk bizalommal – tapasztalt ügyvéd Debrecen belvárosában segít Önnek!
Telefon: +36 30 997 1783
E-mail: iroda@jeneyugyved.hu