Fizetési meghagyás (FMH), európai fizetési meghagyás (EUFMH): gyors és hatékony eszköz a követelések behajtására

A pénzkövetelés behajtása során gyakran jelent problémát a kifizetetlen számlák és a lejárt pénztartozások jogszerű kezelése és érvényesítése. Hiába történik meg a teljesítés, az ellenérték sok esetben nem érkezik meg határidőben, vagy a kötelezett egyáltalán nem fizet. Ilyenkor a jogosult joggal gondolkodik el azon, milyen jogi eszköz áll rendelkezésére a tartozás behajtására. A bírósági per azonban költséges és időigényes lehet, ezért a magyar és európai uniós jog egy egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb megoldást is biztosít: a fizetési meghagyásos eljárást, röviden az FMH-t, illetve határon átnyúló követelések esetén európai fizetési meghagyásos eljárást, röviden EUFMH-t.

A fizetési meghagyásos eljárás, illetve európai fizetési meghagyásos eljárás célja az, hogy a pénzkövetelések érvényesítése ne terhelje feleslegesen a bíróságokat, és azok az ügyek, ahol nincs valódi jogvita, gyorsan lezárulhassanak. Az eljárás lefolytatása Magyarországon a közjegyzői elektronikus rendszerben kezdeményezhető, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, közismert nevén a MOKK működtet. Emiatt a gyakorlatban gyakran találkozhatunk a „MOKK fizetési meghagyás” vagy „fizetési meghagyás MOKK” kifejezésekkel is.

Cikkünk első felében a magyar fizetési meghagyás legfontosabb ismérveit mutatjuk be, majd a cikk második felében foglalkozunk az európai fizetési meghagyás magyar eljárástól való eltéréseivel.

Mi az a fizetési meghagyásos eljárás?
Milyen esetekben indítható fizetési meghagyás?
Hogyan zajlik a fizetési meghagyás menete a gyakorlatban?
A fizetési meghagyás ellentmondásának jelentősége
Fizetési meghagyás perré alakulása
Fizetési meghagyás díja és közjegyzői díj
Jogerős fizetési meghagyás és végrehajtás
Jogerős fizetési meghagyás megtámadása – kivételes lehetőségek
Európai fizetési meghagyás (EUFMH) – mikor és hogyan érdemes alkalmazni?
Milyen ügyekben indítható európai fizetési meghagyás?
Mit jelent az, hogy az ügy határon átnyúló?
Mikor indítható EU fizetési meghagyás Magyarországon?
Joghatóság – melyik országban folytatható az eljárás?
Az európai fizetési meghagyás menete röviden
Az európai fizetési meghagyás végrehajtása külföldön
Az eljárás díja
Összegzés

A fizetési meghagyásos eljárás egy úgynevezett nemperes eljárás, amely kizárólag pénzben meghatározott, lejárt követelések érvényesítésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy az eljárásban nem lehet például dolog kiadását, szerződés teljesítését vagy jognyilatkozat pótlását kérni. Az FMH kizárólag arról szól, hogy egy meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezzék az adóst.

A közjegyző által kibocsátott fizetés meghagyás önmagában még nem jelenti azt, hogy a követelés jogerősen megállapításra került. A rendszer azon az elven működik, hogy ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor nincs szükség hosszas bizonyításra és pereskedésre. Amennyiben ugyanis a kötelezett a törvényben megadott határidőn belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtható okirattá válik, hasonlóan egy bírósági ítélethez. A jogerős fizetési meghagyás tehát egyenértékű a jogerős bírósági ítélettel, és csak nagyon szűk körben van lehetőség jogorvoslattal élni ellene.

Fizetési meghagyás akkor indítható, ha:

• a követelés lejárt és pénzben meghatározott,
• ha a követelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot bírósági per nem indítható, kötelező az FMH igénybevétele,
• a követelés tőke összege maximum 30 millió forint lehet, ha ezt meghaladja, akkor csak bírósági per jöhet szóba,
• az adós ismert, és van magyarországi címe vagy székhelye.

A gyakorlatban az FMH elsősorban a mindennapi üzleti életben fordul elő, de magánszemélyek közötti pénzkövetelés behajtása is lehet az alapja. Gyakori, hogy egy vállalkozás elvégzi a munkát, leszállítja az árut vagy nyújtja a szolgáltatást, majd a számla kiegyenlítése elmarad. Ilyen esetekben a fizetési meghagyásos eljárás ideális eszköz lehet, feltéve, hogy a követelés már esedékessé vált, pénzben kifejezhető, és összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott felső határt.

Fontos kiemelni, hogy a főkövetelés mellett a jogosult az ügyleti kamat, késedelmi kamat, valamint a fizetési meghagyás eljárási díja és egyéb költségek (pl.: ügyvédi díj) érvényesítésére is jogosult. Ez különösen jelentős lehet hosszabb ideje fennálló tartozások esetén.

A fizetési meghagyás menete ma már nagyrészt elektronikusan zajlik. A jogosult az FMH-kérelmet a MOKK rendszerén keresztül nyújtja be, amelyet követően a közjegyző formai szempontból ellenőrzi a beadványt. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a szakaszban a közjegyző nem vizsgálja a követelés jogosságát, csupán azt ellenőrzi, hogy az eljárás törvényi feltételei fennállnak-e.

A fizetési meghagyás nagy előnye a peres eljárásokkal szemben, hogy nincs szükség bizonyításra. Ennek ellenére érdemes szakértő segítségét igénybe venni a kérelem megalapozottságát illetően az esetleges elutasítással vagy perré alakulással járó nem várt költségek elkerülése érdekében.

Amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályi követelményeknek, a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, amelyet kézbesítenek a kötelezett részére. Ettől az időponttól kezdve a kötelezettnek 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy reagáljon.

A kézbesítést követően a kötelezett döntési helyzetbe kerül. A jog lehetőséget ad arra, hogy a kötelezett fizetési meghagyás ellentmondás útján vitassa a követelést. Az FMH ellentmondás benyújtása nem igényel részletes indokolást, vagyis a kötelezettnek nem kell bizonyítékokat csatolnia vagy hosszasan magyaráznia az álláspontját.

Ez az egyik legfontosabb pont az eljárásban, hiszen az ellentmondás fizetési meghagyással szemben azt eredményezi, hogy a fizetési meghagyás nem válik jogerőssé, az ügy a jogosult döntésétől függően perré alakulhat. A gyakorlatban ezért különösen lényeges, hogy a kötelezett figyeljen a határidőkre, és ne hagyja figyelmen kívül a MOKK által kibocsátott iratokat. Az olyan kifejezések, mint FMH ellentmondás, MOKK ellentmondás vagy MOKK fizetési meghagyás ellentmondás, mind ezt a jogintézményt takarják.

Ha a kötelezett határidőben ellentmond, a fizetési meghagyás perré alakulása automatikusan bekövetkezik. Ebben az esetben az ügy kikerül a közjegyző hatásköréből, és a bíróság folytatja le az eljárást. A jogosult ilyenkor eldöntheti, hogy további eljárási illeték befizetése mellett folytatja-e az ügyet a bíróságon. A jogosultnak ekkor már bizonyítania kell a követelése jogosságát, szerződéssel, számlával, teljesítési igazolással vagy egyéb bizonyítékokkal.

Ez a szakasz már jelentősen eltér a fizetési meghagyásos eljárástól mind időtartamban, mind költségekben, ezért stratégiai kérdés lehet, hogy a jogosult mikor választja az FMH-t, és mikor indít közvetlenül peres eljárást.

A polgári perekről bővebben is olvashat korábban megjelent cikkünkben.

A fizetési meghagyás díja, illetve a fizetési meghagyás közjegyzői díja jogszabályban rögzített. Az eljárási díj alapját a követelés összege képezi, annak 3%-a, de minimum 8.000,-Ft, maximum 300.000,-Ft.

A fizetési meghagyás díja főszabály szerint a jogosult által megelőlegezendő. Sikeres eljárás esetén azonban ez az összeg a kötelezettre hárítható.

A fizetési meghagyásos eljárás díja jellemzően alacsonyabb, kb. a fele a peres eljárás illetékének, ezért az FMH sok esetben kifejezetten költséghatékony megoldás.

Amennyiben a kötelezett nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A fizetési meghagyás végrehajtása ezt követően megindítható, akár bankszámla-inkasszó, fizetésből való letiltás vagy más végrehajtási cselekmény útján.
A fizetési meghagyás végrehajtás szakasza az, ahol az FMH valóban eléri célját: a követelés tényleges behajtását.

A jogerős fizetési meghagyás megtámadása csak kivételes esetekben lehetséges. Ilyen lehet például a kézbesítési szabályok megsértése vagy rendkívüli jogorvoslati lehetőség fennállása. Ez jelentheti például, hogy ha a kötelezett nem vette át a közjegyzői levelet, azaz ténylegesen nem értesült az eljárás megindításáról, akár a végrehajtási szakban is vissza tudja fordítani az ügy kimenetelét. Ezek azonban már összetett jogi kérdések, amelyekben mindenképpen indokolt jogi képviselő bevonása.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás egy hatékony eszköz a határon átnyúló, lejárt pénzkövetelések érvényesítésére az Európai Unión belül. Az eljárást az 1896/2006/EK rendelet szabályozza, és célja, hogy egyszerű, gyors és költséghatékony megoldást nyújtson a nemzetközi követelésbehajtás során.

Az európai fizetési meghagyás polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazható, amennyiben:

• a követelés pénzkövetelés,
• a követelés lejárt,
• az ügy határon átnyúló jellegű.

Nem indítható európai fizetési meghagyás többek között:

• közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésére,
• házassági vagyonjogi vagy öröklési jogviszonyból eredő igényekre,
• valamint – főszabály szerint – szerződésen kívüli kötelmekből származó követelésekre.

Fontos különbség a magyar fizetési meghagyásos eljáráshoz képest, hogy az európai fizetési meghagyás értékhatár nélkül igénybe vehető.

Az eljárás akkor minősül határon átnyúlónak, ha legalább az egyik fél nem abban az uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, ahol az eljárást lefolytató bíróság (Magyarországon: közjegyző) működik.

Fontos kivétel: Dániában európai fizetési meghagyásos eljárás nem indítható.

Magyarországon akkor van lehetőség európai fizetési meghagyás indítására, ha legalább az egyik érintett fél EU‑tagállami kötődésű, és az ügy határon átnyúló. Tipikusan ilyen eset például:

• magyar jogosult – más EU‑tagállambeli kötelezett,
• EU‑s jogosult – magyar kötelezett,
• két különböző EU‑tagállambeli fél közötti pénzkövetelés.

Tisztán magyar felek vagy két harmadik állambeli fél között európai fizetési meghagyás nem indítható Magyarországon

A joghatóságot elsősorban a Brüsszel I. újrakodifikált rendelet (1215/2012/EU) határozza meg.

Fogyasztói szerződések esetén különösen fontos szabály, hogy fogyasztóval szemben kizárólag a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban indítható európai fizetési meghagyás.

Ez a szabály a fogyasztók védelmét szolgálja, ugyanakkor a vállalkozások számára komoly tervezési szempontot jelent a külföldi adós elleni követelésérvényesítésnél.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás kérelemre indul, amelyet az ún. „A” formanyomtatványon kell benyújtani.

Magyar közjegyző előtt az űrlapot magyar nyelven kell benyújtani, de a gyakorlatban célszerű a kötelezett tagállamának nyelvén is csatolni a fordítást, mivel azt a közjegyző kézbesíti az adós részére.

Bizonyítékokat hasonlóan a magyar eljáráshoz nem kell csatolni, de a kérelemben meg kell jelölni, mire alapul a követelés.

Ha a kérelem megfelel a formai követelményeknek, a közjegyző rendszerint 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást.

Az eljárás további menete megegyezik a magyar eljárásnál leírtakkal. Ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul. Ha nem érkezik ellentmondás, az európai fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik.

A jogerős európai fizetési meghagyás EU‑s sajátossága, hogy:

• más tagállamban külön végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül végrehajtható (Dánia kivételével),
• a végrehajtás mindig annak az államnak a joga szerint történik, ahol az adós vagyona található.

Ez jelentős előnyt biztosít az EU‑s követelésbehajtás során, különösen több tagállamot érintő üzleti kapcsolatok esetén.

Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Királyság vonatkozásában 2021. január 1. után indult eljárásoknál az európai fizetési meghagyást már harmadik állami okiratként kell végrehajtani.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás díjköteles.

Magyarországon az eljárási díj:

• a követelés összegének 3%-a
• minimum 12.000 Ft
• maximum 300.000 Ft

A fizetési meghagyásos eljárás a magyar jog egyik leghatékonyabb eszköze a pénzkövetelések érvényesítésére. Határon átnyúló követelések esetén ugyanilyen hatékony eszköz lehet az európai fizetési meghagyás más néven európai FMH indítása. Megfelelő alkalmazás esetén gyors, költséghatékony és jogilag biztonságos megoldást nyújt a jogosult számára, hogy érvényt szerezzen a követelésének. Ugyanakkor a jogbiztonság az eljárás során megilleti a másik felet is, mivel lehetőséget biztosít a kötelezettnek arra, hogy vitassa a követelést.

Ha Ön fizetési meghagyás (FMH) vagy európai fizetési meghagyás (EUFMH) megindítására készül vagy Önnel szemben nyújtottak be FMH vagy EUFMH kérelmet kérje az eljárásokban jártas ügyvéd segítségét már a folyamat elején. Így elkerülheti a később nehezen, vagy egyáltalán nem orvosolható hibákat, nem kell tartania a jogvesztő határidők elmulasztásától, és megkímélheti magát felesleges költségektől is.

Kérdése van fizetési meghagyás (FMH) vagy EU fizetési meghagyás (EUFMH) folyamatáról? Forduljon hozzánk bizalommal – tapasztalt ügyvéd Debrecen belvárosában segít Önnek!

Keressen minket elérhetőségeinken!

Telefon: +36 30 997 1783
E-mail: iroda@jeneyugyved.hu