Vagyonadó Magyarországon 2026–2027: kinek kell fizetnie, mi számít bele, és hogyan számítják ki?

2026. október 29. | Adójog

Vagyonadó Magyarországon 2026–2027: a legfontosabb tudnivalók ügyvédi szemmel

Bevezetés

A vagyonadó törvénytervezet megjelenése az elmúlt időszak egyik legfontosabb adójogi fejleménye Magyarországon. A javaslat nem egyszerűen egy újabb adónemet vezet be, hanem teljesen új gondolkodást kíván meg azoktól a magánszemélyektől, családoktól, cégtulajdonosoktól és vagyonkezelési struktúráktól, akiknek vagyona meghaladja az 1 milliárd forintos értékhatárt. A közbeszédben sokszor a luxusadó vagy a milliárdosok vagyonadója kifejezésekkel találkozhatunk, a szabályozás azonban valójában ennél jóval összetettebb: nem egy-egy látványos vagyontárgyat, például egy luxusingatlant vagy nagy értékű autót adóztat, hanem az adóalany teljes, a törvény szerint figyelembe veendő nettó vagyonát vizsgálja. A „vagyonadó Magyarország” témájában tájékozódóknak ezért elsősorban az adóalanyok körét, a beszámítandó vagyont és az értékelési szabályokat érdemes áttekinteniük.

A törvénytervezet a Pénzügyminisztérium anyagai szerint 2026 őszén került társadalmi egyeztetésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi szöveg még nem hatályos jogszabály: a tervezet az elfogadásig változhat, és az indokolásban is szerepel, hogy az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető végleges kormányzati álláspontnak. Ugyanakkor a tervezett határidők miatt az érintetteknek már most indokolt előzetesen felmérniük vagyonukat, tulajdonosi szerkezeteiket, családi vagyonjogi helyzetüket és az értékelést alátámasztó dokumentumaikat.

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lép hatályba. Az első adókötelezettség főszabály szerint a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján keletkezik, az első vagyonadó bevallás és adófizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. A két év közötti különbségnek gyakorlati jelentősége van: a tervezet alapján a 2026. év végi vagyoni állapot határozza meg az első adókötelezettséget, a bevallást és az adófizetést azonban 2027-ben kell teljesíteni.

Tartalomjegyzék – Vagyonadó Magyarországon

A jogalkotási folyamat jelenlegi állása és a kormányzati célok

A vagyonadó törvénytervezet társadalmi egyeztetésre bocsátása azt jelenti, hogy a normaszöveg még a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszában van. A társadalmi egyeztetés lezárását követően megjelenő szakmai és sajtóhírek főként arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervezet rendkívül széles adóalapot határoz meg, jelentős dokumentációs feladatot telepít az érintettekre, és a vagyonkezelési struktúrákat is önálló adóalannyá teszi. A nyilvános szakmai értelmezések szerint az új adó az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont érinti, a kormányzati cél pedig a kiemelkedő vagyoni helyzetben megtestesülő teherbíró képesség bevonása a közteherviselésbe.

A tervezet nemcsak a magánszemélyeket adóztatja: külön vagyonadó-kötelezettség terheli a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont, a magánalapítványokat és az ezekhez hasonló külföldi vagyonkezelési formákat is. Ezeket nevezi a tervezet összefoglalóan „vagyonkezelési adóalanynak”.

Az intézkedés várhatóan 15.000 vagyonos magánszemélyt és további 2.000, bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont, magánalapítványt vagy ezekhez hasonló külföldi vagyonkezelési formát érint, a tervezett állami többletbevétel pedig négyéves időtávon 800 milliárd forint. A vagyonadó törvénytervezet csomag ugyanakkor maga is számol azzal, hogy a vagyonadó egyes mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosait magasabb osztalékkifizetésre ösztönözheti, ami adott esetben hátráltathatja a vállalkozások beruházásait. Ügyvédi szemmel ez azért fontos, mert a vagyonadó nemcsak adófizetési, hanem vállalatfinanszírozási, családi vagyontervezési és likviditási kérdés is lesz.

Kinek kell vagyonadót fizetni?

A „kinek kell vagyonadót fizetni” kérdésre a tervezet négy adóalanyi körrel válaszol:

  • belföldi illetőségű magánszemély,
  • külföldi illetőségű magánszemély,
  • belföldi illetőségű vagyonkezelési formák és
  • külföldi illetőségű vagyonkezelési formák.

A belföldi illetőségű adóalanyok esetében a szabályozás főszabály szerint teljes körű: valamennyi belföldi és külföldi vagyonelemet figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a vagyonadó külföldi vagyon esetén is felmerülhet, ha az adóalany belföldi illetőségűnek minősül, és a nemzetközi egyezmények nem zárják ki a kettős adóztatás lehetőségét.

Külföldi illetőségű magánszemélyek és külföldi illetőségű vagyonkezelési formák esetén a magyar adókötelezettség korlátozottabb. A tervezet szerint ide tartozik a Magyarországon fekvő ingatlan, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés. Ez utóbbi szabály célja láthatóan az, hogy a magyarországi ingatlanvagyon ne legyen egyszerűen kivonható a vagyonadó hatálya alól külföldi társasági struktúrába helyezéssel.

A belföldi illetőség fogalma a tervezetben több szempontból is külön figyelmet érdemel. A magyar állampolgárok egy része akkor is belföldi illetőségűnek minősül, ha egyidejűleg más állam állampolgára, ugyanakkor kivételek is megjelennek, például a legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgár esetében. A külföldre költözést tervezőkben az is felmerülhet, hogy van-e Magyarországon exit tax, és ez magánszemélyeket is érinthet-e; az „exit tax magyarország” vagy az „exit tax magánszemély” témájában tájékozódva azonban fontos különbséget tenni a vagyonadó és a klasszikus, jövedelemadózáshoz kapcsolódó exit tax között. Az érintettek számára mégis hasonló kérdést vet fel: milyen adókövetkezménye van annak, ha valaki vagyoni vagy életviteli központját külföldre helyezi?

A törvénytervezet értelmében a külföldre költözés önmagában nem jelenti azt, hogy az érintettnek többé nem kell magyar vagyonadót fizetnie. Először azt kell megvizsgálni, hogy a költözés megváltoztatja-e az érintett adóügyi illetőségét, és milyen szabályokat tartalmaz a Magyarország és a célország közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ha van ilyen, és az a vagyonadóra is alkalmazható. Ha igen, a tervezet az illetőség megszűnését megelőző napi vagyonállapothoz kapcsolja az adókötelezettséget; ezt követően pedig a magyarországi ingatlanok és egyes társasági részesedések továbbra is adókötelesek maradnak. Ez nem klasszikus exit tax, de azt jelenti, hogy a kiköltözés nem feltétlenül zárja le a magyar vagyonadóval kapcsolatos kötelezettségeket.

Hogyan adóznak a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok?

A vagyonadó bizalmi vagyonkezelés esetén a kezelt vagyont önállóan vonja be az adózásba; a vagyonrendelés tehát nem teszi láthatatlanná az átadott vagyont. A 24. § alapján az egyes eszközöket a rájuk vonatkozó szabályokkal kell értékelni, majd a levonható tartozásokat és az értékhatárt figyelembe véve kell megállapítani az adóalapot. A magánalapítványokra és a hasonló külföldi formákra ugyanez az alapelv érvényesül. 

Több kapcsolódó vagyonkezelési forma egyetlen kereten osztozik. A kapcsolt vagyonkezelési konstrukciók nem kapnak külön-külön egymilliárd forintos értékhatárt: ezen az összegen közösen osztoznak. Ezzel a tervezet azt akadályozza meg, hogy a vagyon több konstrukció közötti megosztásával az értékhatárt többször lehessen kihasználni.

Kapcsoltságot alapoz meg többek között az azonos vagyonrendelő, a vagyonrendelők hozzátartozói kapcsolata vagy kapcsolt vállalkozási viszonya, ha az általuk juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon vagy hozam még a vagyon része. Közvetítő és kapcsolati lánc beiktatása sem zárja ki ezt. Az egymilliárdos küszöböt a kapcsolódó formák együttesen csak egyszer alkalmazhatják, azonos tartalmú nyilatkozattal megosztva. Nyilatkozat hiányában a létrejöttük sorrendje dönt; azonos napnál a kisebb adószám élvez elsőbbséget. A bevallás és az adófizetés ettől még külön történik.

Például két kapcsolódó kezelt vagyon egyenként 800 millió forintos, levonható tartozások utáni értéke összesen 1,6 milliárd forint. Nem jár mindkettőnek külön egymilliárdos mentesség: a közös keret felhasználása után összesen 600 millió forint adóalap marad, amelynek adója az 1 százalékos sávban, egyéb csökkentések nélkül 6 millió forint. Fele-fele keretmegosztásnál mindkettő 300 millió forintos adóalap és 3 millió forint adó után teljesít külön.

A külföldi okirat nem helyettesíti a tényleges külföldi irányítást. A tervezet a meghatározó stratégiai és gazdasági döntések valódi helyét vizsgálja. Belföldi vagyonrendelő vagy alapító esetében megdönthető vélelem szól a magyar irányítás mellett; belföldi kedvezményezett is megalapozhatja azt, ha tényleges befolyást gyakorol. A külföldi formális jóváhagyás önmagában kevés. A 29. § képviseletet, bejelentkezést és elkülönített iratkezelést ír elő. Az adót a kezelt vagy alapítványi vagyonból kell teljesíteni, végrehajtása nem terjed ki a vagyonkezelő ettől elkülönülő saját vagyonára. A fennálló formáknak a hatálybalépéstől számított harminc napon belül bejelentést kell tenniük; az újonnan létrejövő vagy magyar adóztatás alá kerülő formákhoz is harmincnapos szabályok kapcsolódnak.

Mi számít bele a vagyonadóba?

A vagyonadó szempontjából nemcsak az számít, mennyi pénz van a bankszámlán, vagy hány ingatlan szerepel az adózó nevén. A tervezet 2. § 39. pontja rendkívül tágan határozza meg a vagyonelemek körét: főszabály szerint minden pénzben kifejezhető értékű dolog, jog és követelés ide tartozik. Az is vagyonnak számít, amit a tulajdonosa még nem értékesített, amiből az adott évben nem származott bevétele, vagy amivel csak korlátozottan rendelkezhet. A gyakorlatban ezért a vagyonfelmérést nem lehet pusztán az ingatlanok és a megtakarítások összeadásával elintézni.

Milyen vagyontárgyakat és jogosultságokat kell számba venni?

Belföldi illetőség esetén – a kivételek és az alkalmazható adóegyezmények figyelembevételével – a következő fő csoportokat kell áttekinteni:

  • Ingatlanok: lakások, lakóházak, nyaralók, építési telkek, üzlethelyiségek, termőföldek és más ingatlanok, a külföldön fekvő ingatlanokat is ideértve. A tervezet nem ad általános mentességet a saját lakhatást szolgáló otthonra.
  • Céges és más szervezeti részesedések: üzletrészek, részvények, valamint például egyéni cégben, ügyvédi irodában vagy szövetkezetben fennálló, vagyonból vagy eredményből való részesedést biztosító jogosultságok.
  • Pénz és befektetések: készpénz, bankszámlák és betétek egyenlege, kötvények, befektetési jegyek, más pénzügyi eszközök, kriptoeszközök és befektetési nemesfémek.
  • Követelések: például a másnak nyújtott kölcsön még fennálló tőkeösszege vagy egy eladott vagyontárgy később esedékes vételára. A követelésekre külön értékelési szabályok vonatkoznak.
  • Biztosítási és szerződéses jogosultságok: a visszavásárlási értékkel rendelkező biztosításokból eredő jogok, továbbá egyes opciós és más vagyoni értékű jogok.
  • Nagy értékű ingóságok: a tervezet feltételei szerint például járművek, műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek.

A felsorolásból két gyakori félreértés is elkerülhető. Egyrészt attól, hogy egy befektetés hozama más adónem szabályai szerint kedvezményesen adózik vagy adómentes, maga a befektetés még nem marad automatikusan ki a vagyonadóból. A tervezet például nem tartalmaz általános kivételt az állampapírokra vagy a tartós befektetési számlán tartott vagyonra. Másrészt a nyugdíjbiztosítás sem mentes önmagában: a 21. § (9) bekezdése szerint a biztosítás alapján fennálló jogot a biztosított vagyonában, a tárgyév utolsó napjára megállapított visszavásárlási értéken kell figyelembe venni. A biztosítási esemény bekövetkezésétől függő szolgáltatási jogosultság viszont a 21. § (11) bekezdése alapján az esemény bekövetkezéséig nem számít külön vagyonelemnek.

A személyes tárgyak kivétele: mit jelent a 3 és a 10 millió forintos határ?

A tervezet 6. § (3) bekezdése alapján a magánszemély személyes használatát szolgáló tárgyakat és az ingatlan rendeltetésszerű használatához szokásosan szükséges berendezéseket főszabály szerint nem kell beszámítani. Nem kell tehát a mindennapi ruházatot, háztartási gépeket és szokásos lakásberendezést tételesen felértékelni. A kivétel azonban nem terjed ki a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyra, gyűjteményre vagy ékszerre, illetve a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járműre.

Ezek beszámítási küszöbök, nem levonható összegek. Egy 12 millió forint számított értékű személyautó esetében nemcsak a 10 millió forint feletti 2 milliót, hanem a teljes 12 millió forintot kell figyelembe venni. A pontosan 10 millió forintot érő, kizárólag személyes használatú jármű viszont e kivételi szabály alapján még nem kerül be a számításba. Ugyanez a logika érvényesül a 3 millió forintos határnál is. A gyűjteményt ráadásul a 20. § szerint együtt kell értékelni: nem elegendő arra hivatkozni, hogy külön-külön egyik darabja sem éri el az értékhatárt.

A „luxusadó autóra” megnevezés ezért könnyen félrevezető lehet. Egy 10 millió forintnál értékesebb autó tulajdonlása önmagában még nem keletkeztet fizetendő vagyonadót: az autó értéke a többi beszámítandó vagyonnal együtt jelentős. Azt kell megnézni, hogy az összesítés és a megengedett tartozáslevonások után a nettó vagyon meghaladja-e az 1 milliárd forintot.

A vállalkozásban használt tárgyakra más szabály vonatkozik

A személyes használatra vonatkozó könnyítés nem alkalmazható azokra az ingóságokra, amelyeket a magánszemély részben vagy egészben egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységéhez használ, amelyek e tevékenységéhez kapcsolódnak, vagy amelyek után költséget számol el. A 6. § (4) bekezdése ezek teljes értékének figyelembevételét írja elő, tehát például egy 10 millió forint alatti, vállalkozási célra is használt jármű sem marad ki pusztán az értékhatár miatt. A vállalkozói vagyon tényleges értékelését azonban a 13. § külön szabályai szerint kell elvégezni: a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónál az összesített vállalkozási vagyon értékelése, más esetekben a vagyonelemenkénti számbavétel az irányadó.

Milyen tartozások csökkenthetik a vagyonadó alapját?

A vagyonadó számítása során a beszámítandó vagyonból csak a tervezet feltételeinek megfelelő, ténylegesen fennálló és igazolt tartozásokat lehet levonni. Belföldi illetőség esetén ezek körébe a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló tartozások, illetve a megfelelő bizonyító erejű okiratba foglalt hitel- és kölcsöntartozások tartoznak. Nem minden jövőbeni kiadás vagy családon belüli fizetési ígéret csökkenti tehát a vagyont. Külföldi illetőségnél további feltétel a tartozás közvetlen kapcsolata a Magyarországon adóköteles vagyonelem megszerzésével, létesítésével, fenntartásával vagy értéknövelő beruházásával. Az egy vállalkozás vagy részesedés értékelésekor már figyelembe vett tartozást más jogcímen ismét levonni nem lehet.

Gyakorlati példa: nem a legértékesebb vagyontárgy dönt

Tegyük fel, hogy egy belföldi illetőségű magánszemély kizárólagos tulajdonában álló lakásának tervezet szerinti számított értéke 400 millió forint, üzletrészéé 650 millió forint, banki megtakarítása pedig 100 millió forint. Személyes használatú autója 12 millió forintot ér, és 150 millió forintnyi, a tervezet alapján levonható hiteltartozása van. Más vagyonelem, családi hozzárendelés és egyezményi eltérés nélkül a beszámítandó vagyon 1 milliárd 162 millió forint, a tartozás levonása után a nettó vagyon 1 milliárd 12 millió forint. Az 1 milliárd forintos küszöb levonásával így 12 millió forint adóalap marad. A példa feltételezett, már szabályszerűen meghatározott értékekkel számol; az ingatlan és az üzletrész értékelését nem helyettesíti.

Ingatlanok értékelése: vételár, indexálás, NAV-modell és szakértői értékbecslés

A vagyonadó ingatlan esetén nem egyszerűen a tulajdonos becsléséből vagy egy hirdetési árból indul ki. A törvénytervezet kötelező értékelési sorrendet állít fel. A megfelelően friss ügyleti érték az első, ezt követi az indexált korábbi ügyleti érték, majd a NAV tömeges ingatlanértékelési modelljének értéke. A független szakértői értékelés egyes esetekben választható, máskor szükséges megoldás. A saját lakhatást szolgáló otthon és a termőföld sem kap általános mentességet.

Friss ügylet és hatósági érték. A tárgyév végét megelőző tizenkét hónapon belüli, független felek közötti vásárlásnál főszabály szerint az ellenérték az irányadó, ha nem történt lényeges értékváltozást okozó jogi, műszaki vagy használati változás. Ha az illetékkiszabás során a NAV eltérő forgalmi értéket állapított meg végleges határozatban, azt kell figyelembe venni. Ingyenes szerzésnél a tervezet szerinti hatósági, illetve hagyatéki érték is szerepet kap; az ezektől eltérő bírósági ítéleti érték elsőbbséget élvez. Az illetékhatározat elleni folyamatban lévő per nem teszi félretehetővé a végleges határozatot: a későbbi eltérés önellenőrzéssel rendezhető.

Korábbi szerzés és indexálás. A tizenkét hónapnál régebbi, de legfeljebb tízéves ügyleti értéket aktualizálni kell, ha annak alkalmazását lényeges állapotváltozás nem zárja ki. A 2. melléklet képlete: indexált érték = korábbi érték × (záró ármutató ÷ kiinduló ármutató). Például egy 100 millió forintos kiinduló érték 150-es kiinduló és 210-es záró mutató mellett 140 millió forintra módosul; ezek szemléltető, nem tényleges indexadatok. Lakásnál a megfelelő területi MNB-lakásárindex, termőföldnél az előírt művelési ághoz tartozó KSH-hektárár az alap. A később közzétett vagy módosított adat nem írja át az adott tárgyévi számítást. Más ingatlanfajtánál a 15. § (5) bekezdése külön KSH-árindexszabályt tartalmaz; megfelelő adatsor nélkül nem indokolt önkényesen kiválasztott mutatóval számolni. Az indexált értéket a tervezet szerint a NAV honlapján működtetett kalkulátorral kell majd meghatározni, és a számítás alapadatait meg kell majd őrizni.

NAV-modell vagy szakértő? Ha az előző értékek nem alkalmazhatók, és a NAV modellje értékeli az ingatlant, főszabály szerint ezt kell használni. A modell nem minden ingatlantípust fed le: a fogalommeghatározás lakásokra és felépítmény nélküli mezőgazdasági ingatlanokra épül. Az indexált és a modellérték helyett szakértői érték választható; a friss ügyleti értéktől csak a tervezetben meghatározott kivételes indokkal lehet eltérni. A húsz százalékot meghaladó eltérés nem tilos, de részletes szakmai indokolást igényel. A jelentős felújítás fogalma a költségnek az ügyleti érték húsz százalékát elérő nagyságához kapcsolódik; más lényeges értékbefolyásoló változást is vizsgálni kell.

Az 500 millió forintos ingatlan külön figyelmet igényel. Ezt az értéket elérve az ingatlan kiemelt értékűnek minősül. Belföldi, nem termőföld ingatlan szakértői értékelését ilyenkor igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő végzi; kiemelt értéknél legalább két értékelési módszert kell alkalmazni. Termőföldhöz külön termőföld-értékbecslési jogosultság szükséges. Az 500 milliós határ nem jelenti azt, hogy megfelelő friss ügyleti érték mellett minden esetben új szakvéleményt kell rendelni. A haszonélvezet és más jogok értékét a 22. § szerint meg kell osztani a jogosult és a tulajdonos között, de ugyanaz az értékcsökkentő teher nem számolható el kétszer: ha a vételár már a terhelt tulajdon értékét tükrözi, a jog értékének újabb levonása külön vizsgálatot igényel.

Mennyit ér a céges részesedés a vagyonadó szempontjából?

A cégtulajdonosok számára a vagyonadó egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy mennyit ér a társaságban fennálló üzletrészük vagy részvényük. A „vagyonadó céges részesedés” kérdéskörében ugyanis nem a társaság vagyonát kell egyszerűen hozzáadni a magánszemély vagyonához, és nem is az üzletrész névértéke vagy a cég jegyzett tőkéje határozza meg az adózási értéket. A tervezet külön értékelési szabályokat állapít meg a társasági részesedésekre, amelyek a vállalkozás saját tőkéje mellett annak nyereségtermelő képességét is figyelembe veszik. Egy jól működő családi vállalkozás ezért akkor is jelentős értéket képviselhet a vagyonadó szempontjából, ha a tulajdonos ebből a vagyonból ténylegesen nem rendelkezik szabadon elkölthető pénzzel.

Külön kell kezelni az üzletrészt és a tulajdonos társasággal szembeni követeléseit is. A társaság bankszámláján lévő pénz nem a tulajdonos magánvagyona, hanem a társaság vagyonának része, és az üzletrész értékelésén keresztül jelenik meg. Más a helyzet például a tulajdonos által a társaságnak nyújtott tagi kölcsönnel: ez a magánszemély társasággal szembeni követelése, ezért külön vagyonelemként is vizsgálni kell. Ugyanazt a vagyoni értéket ugyanakkor a tervezet 1. § (3) bekezdése alapján nem lehet kétszer figyelembe venni.

A csatolt törvénytervezet 12. § (3) bekezdése és 1. melléklete külön képletet tartalmaz a tőzsdén nem jegyzett és rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések, így jellemzően a kft.-üzletrészek értékelésére. Nem az üzletrész névértéke vagy az alapításkor befizetett összeg a döntő: a számítás a cég saját tőkéjét és nyereségtermelő képességét egyaránt figyelembe veszi. Az alábbiak a tervezet szerinti adózási célú számított értéket mutatják be, amely nem feltétlenül azonos a részesedés tényleges eladási árával.

A főképlet: V = [(ST + 2 × H) ÷ 3] × tulajdoni hányad.
A képletben „V” a tulajdonos részesedésének számított értéke, „ST” a társaság saját tőkéje az előírt korrekciókkal, „H” pedig a hozamérték. A tulajdoni hányadot arányszámként kell alkalmazni, így például az 50 százalékos részesedés szorzója 0,5. A képletben tehát a saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súllyal szerepel.

A hozamérték képlete: „H” = az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye ÷ 0,15.
A 0,15 a tervezet szerinti, főszabályként alkalmazott 15 százalékos tőkésítési ráta. Közérthetően: a számítás azt is értékeli, hogy a vállalkozás mennyi nyereséget termel, nemcsak azt, mekkora saját tőke áll mögötte. Ezért egy alacsonyabb saját tőkéjű, de tartósan nyereséges cég részesedése is jelentős számított értéket képvisel.

Példa: 300 millió forint saját tőke és évi 90 millió forint nyereség. Tegyük fel, hogy a társaság figyelembe veendő saját tőkéje 300 millió forint, az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredménye pedig egyaránt 90 millió forint. A társaság nem holdingvállalkozás, és a példában nincs más különös értékelési körülmény. A hozamérték ekkor 90 millió ÷ 0,15 = 600 millió forint. A teljes, 100%-os részesedés számított értéke: (300 millió + 2 × 600 millió) ÷ 3 = 500 millió forint. Vagyis a 300 millió forintos saját tőkéjű cég teljes üzletrészének számított értéke ebben az esetben 500 millió forint. Ez nem a fizetendő adó: ezt az összeget kell a tulajdonos többi beszámítandó vagyonával együtt vizsgálni.

A főképletet azonban nem lehet minden cégnél változtatás nélkül alkalmazni. Az 1. melléklet és a 12. § több olyan korrekciót és kivételt tartalmaz, amely érdemben módosítja az eredményt:

  • Rejtett tartalékok: ha a beszámoló szerinti saját tőke meghaladja az 500 millió forintot, azt növelni kell a meghatározott befektetett eszközök – ingatlanok, részesedések és értékpapírok – piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet halasztott adókötelezettséggel csökkentett, független könyvvizsgáló által felülvizsgált összegével. Egy régen vásárolt, könyv szerint alacsony értékű céges ingatlan ezért jelentősen befolyásolja a számítást. Az alkalmazandó értékelési módszer az adott eszköz jellegétől függ; ingatlannál például a tervezet részletes ingatlanértékelési szabályai és adott esetben szakértői értékbecslés kerülnek előtérbe.
  • Veszteség és rövidebb működési múlt: negatív átlagos adózott eredménynél a hozamérték nulla, de a saját tőke miatt a részesedésnek továbbra is lehet számított értéke. Ha csak egy vagy két lezárt üzleti év adatai állnak rendelkezésre, azokat kell megfelelően figyelembe venni; a nem 365 napos üzleti év eredményét évesíteni kell.
  • Kisebbségi részesedés: 50 százalék alatti közvetlen és közvetett tulajdoni hányad esetén a képlettel kapott érték 25 százalékkal csökkenthető, ha a részesedés eléri a 33 százalékot, és 30 százalékkal, ha nem éri el azt. Pontosan 50 százalékos tulajdoni hányadnál ez a kedvezmény nem jár.
  • Holdingvállalkozás: ha az egyedi beszámolóban a társasági részesedések az összes eszköz értékének legalább 90 százalékát teszik ki, eltérő képlet az irányadó: V = ST × tulajdoni hányad, a saját tőkére vonatkozó korrekciók figyelembevételével.
  • Új vállalkozások: jogelőd nélkül alapított, nem holdingvállalkozásnál az alapítás üzleti évében és az azt követő két üzleti évben a hozamértéket főszabály szerint nullának kell tekinteni. A könnyítés azonban nem alkalmazható attól az üzleti évtől, amelyben a beszámoló szerinti saját tőke meghaladja az 500 millió forintot, vagy a rendelkezésre álló hozamérték meghaladja a saját tőke 25 százalékát.
  • Osztalék és konszolidált beszámoló: a saját tőke csökkenthető a mérlegfordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalékkal, ha annak összegét a figyelembe vett saját tőke még tartalmazza. Ha az anyavállalat konszolidált éves beszámolót is készít, az értékelést annak adataira kell alapítani az egyedi beszámoló helyett.
  • Tényleges piaci ügylet: 10 százalékot meghaladó társasági részesedés független felek közötti átruházásakor az értékesítéstől számított egy évig a szerződés szerinti tranzakciós ellenérték is figyelembe vehető, ha az tükrözi az ésszerű és valószínű valós piaci értéket.
  • Külön szakértői értékelés: a 12. § külön szabályokat ad arra az esetre, ha hiányoznak a szükséges beszámolóadatok, vagy jelentős működési változás, illetve a részesedéshez kapcsolódó különleges jogok és kötelezettségek miatt a képlet nem alkalmas az értékelésre. Külföldi társaságnál a rejtett tartalékokra vonatkozó megfelelő adatok hiánya szintén szakértői értékelést tesz szükségessé.

Házastársak és kiskorú gyermekek: kinek a vagyonába mi számít bele?

A vagyonadó házastársak esetében nem közös családi bevallást jelent. A tervezet 7. §-a azt rendezi, melyik félhez mennyi vagyon tartozik a számításban. Elsőként a házassági vagyonjogi szerződést és a házastársak vagyoni viszonyait rendező más szerződéseket kell figyelembe venni. A különvagyon nem válik közös vagyonná pusztán a házasság miatt: azt az érintett fél veszi számításba.

A nyilvántartási név önmagában nem dönt. Megállapodás hiányában a közös vagyonhoz tartozó, valamelyik félhez nyilvántartásban vagy számlán rendelt vagyonelem a házastársak választása szerint kizárólag annál a félnél vagy fele-fele arányban szerepel. A választáshoz mindkét félnek a bevallási határidőig azonos tartalmú nyilatkozatot kell tennie a NAV megfelelő űrlapján. Az adott tárgyévre szóló választás mindkettőjüket köti, módosításához is egyező nyilatkozat szükséges. Ennek hiányában egyenlő megosztás érvényesül. Az egyébként másként hozzá nem rendelhető közös vagyonelemeket szintén fele-fele arányban kell figyelembe venni.

Példa a közös vagyon jelentőségére. Ha a házastársaknak 1,8 milliárd forint számított értékű közös vagyonuk van, azt szabályszerűen egyenlően veszik figyelembe, és nincs más beszámítandó vagyonuk vagy tartozásuk, fejenként 900 millió forinttal számolnak. Egyiküknél sem marad az egymilliárdos küszöb feletti adóalap. Ez nem általános kétmilliárdos családi mentesség: eltérő megosztás, különvagyon vagy gyermekvagyon más eredményre vezet.

A kiskorú nevére írt vagyon nem jelent újabb automatikus értékhatárt. A gyermek vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél kell beszámítani; közös felügyeletnél fele-fele arányban. A szabály nemcsak a szülőtől kapott ajándékot fogja át. Így például, ha a nagyszülő ingatlant ajándékoz a kiskorú unokájának, az ingatlan értékét közös szülői felügyelet esetén főszabály szerint a két szülő vagyonához fele-fele arányban kell hozzászámítani. Kivétel az örökölt vagyon, a gyermek saját keresményeként megszerzett vagyon és az ezek helyébe lépő vagyonelem: ezek után a gyermek önállóan adózik, saját értékhatárral. Ezért az eredetet és a későbbi vagyoncserét igazoló iratok különösen fontosak. Egy örökölt ingatlan eladása és a vételár befektetése esetén a pénz útjának követhetősége dönti el, igazolható-e a kivétel.

Külföldi vagyon és illetőségváltás: adóegyezmények és az exit tax kérdése

A külföldi bankszámla, ingatlan vagy társaság nem jelent automatikus vagyonadó-mentességet. Belföldi illetőségű adózónál a teljes világvagyon a kiindulópont, külföldi illetőségnél a 4. § szerinti magyar kapcsolódású vagyon. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények lehetőséget biztosíthatnak egyes vagyontárgyak esetében a magyar vagyonadó alóli mentesülésre, de ehhez vizsgálni kell, hogy az egyezmények személyi és tárgyi hatálya kiterjed-e az érintettre és erre az adónemre. A pusztán jövedelmeket rendező rendelkezésekből nem lehet automatikusan vagyonadó-mentességet levezetni.

Külföldi ingatlan értéke. A 16. § a szerzéskori ellenértékből vagy a megfelelő külföldi hatósági értékből indul ki, az értéknövelő beruházások hozzáadásával. A következő években az előző évi számított értéket választás szerint 3 százalékkal vagy a megfelelő hivatalos külföldi ingatlanárindexszel kell módosítani, és hozzá kell adni az új beruházásokat. Ha ez nem alkalmazható, megfelelően igazolt adózási, kataszteri vagy más hivatalos érték, végül szakértői értékelés következik. Egyedi állapotváltozás miatti alacsonyabb érték szakvéleménnyel igazolható. A devizaértékeket a tárgyév végi MNB-árfolyamon, ilyen napi adat hiányában az előző legutolsó közzétett árfolyamon kell forintosítani.

Az egyezményi mentesítés módja is számít. A 8–9. § különbséget tesz a teljesen figyelmen kívül hagyandó külföldi vagyon és a többi vagyon adójának meghatározásakor figyelembe vehető, de Magyarországon mentesítendő vagyon között. A törvényi indokolás példájában 3 milliárd forint belföldi és 2 milliárd forint ilyen külföldi vagyon mellett az összesített adó 40 millió forint. A 2 milliárd forint külföldi vagyonra a magyar szabályok szerint külön kiszámított adó (2 milliárd − 1 milliárd forintos értékhatár) × 1% = 10 millió forint; ez nem külföldön megfizetett adó, hanem a teljes vagyon után számított 40 millió forint magyar adóból levonandó számított adórész, így Magyarországon 30 millió forint marad a fizetendő adó. Más egyezményi szabály esetén a külföldi érték már az adóalapba sem kerül be. Nincs tehát két egyforma nemzetközi adóhelyzet, ezért minden ügyet egyedileg kell vizsgálni.

Kiköltözés, „exito taxes” és exit tax. A tervezet szerinti adó nem klasszikus kilépési adó: nem a még el nem adott vagyontárgyak időközben felhalmozódott nyereségét (vagyis azt, hogy a vagyontárgy többet ér, mint megszerzésekor) adóztatja meg. Ha a belföldi illetőség megszűnik, és az év végéig nem keletkezik újra, a vagyonadó keletkezésének tárgyéve a belföldi adóilletőség megszűnését megelőző napon zárul. A vagyonadó így e napi vagyonállapot alapján is felmerül, és a tervezet nem tartalmaz általános, napokra arányosított adócsökkentést sem. A további magyar vagyonelemekre a korlátozott adókötelezettséget külön kell vizsgálni. A kiköltözés adókövetkezményeit az illetőség, a vagyontípus és az alkalmazandó egyezmény együttes vizsgálata alapján lehet megítélni.

Ajándékozás, átruházás és öröklés: hogyan befolyásolják a vagyonadó-kötelezettséget?

Egy ajándékozás illetékmentessége és vagyonadó-hatása két külön kérdés. A tervezet főszabály szerint a tárgyév utolsó napján fennálló vagyont vizsgálja, de ebből nem következik, hogy minden év végi vagyonmozgás automatikusan csökkenti az adóalapot. Vizsgálni kell, hogy a vagyonelem helyébe lépett-e más vagyonelem, kihez kell azt a családi vagy vagyonkezelési szabályok alapján hozzárendelni, és az ügylet megfelel-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Kiskorú gyermeknél a szülőhöz rendelés és annak kivételei, vagyonkezelésnél a külön adóalanyiság és a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok közös értékhatára, más ügyleteknél pedig a tényleges jogi és gazdasági tartalom, valamint az adóelkerülés tilalma döntő.

Az eladás nem feltétlenül csökkenti a vagyont. Egy ingatlan helyébe kapott pénz továbbra is vagyonelem; halasztott vételárnál pedig követelés keletkezik. Ajándékozásnál a tulajdon és a rendelkezési jogok valós átadását, a megajándékozott személyét és a különös hozzárendelési szabályokat kell áttekinteni. A kiskorú gyermeknek ajándékozott vagyon főszabály szerint továbbra is a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy közös felügyelet esetén a szülők adóalapjában jelenik meg, ezért az ilyen ajándékozás önmagában rendszerint nem választja le a vagyont a család adóalapjáról. A nagykorú gyermek nem tartozik automatikusan e beszámítási szabály alá, de ebből nem vezethető le általános, kockázatmentes adócsökkentési módszer: a tulajdon és a rendelkezési jogok tényleges átadását, valamint az ügylet gazdasági és családi indokait ebben az esetben is vizsgálni kell.

A korábbi ügyletek célját, időpontját és körülményeit is fontos dokumentálni. Az 1. § (4) bekezdése nemcsak a szerződéseket, hanem minden olyan értékmeghatározást, jogügyletet vagy más magatartást a törvény céljával ellentétesnek minősít, amely az értékelési vagy adóalap-megállapítási szabályok megkerülésére irányul. A NAV az 1. § (5) bekezdése alapján a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra vizsgálja a rendeltetésszerű joggyakorlást. Az 1. § (5) bekezdéséhez fűzött törvényi indokolás szerint ez az időszak 2026. május 14-én kezdődik, mert ezen a napon jelent meg a vagyonadó feltételeinek kidolgozását előíró kormányhatározat, így ettől az időponttól vált nyilvánosan ismertté az adónem bevezetésének szándéka. Az 1. § (6) bekezdése szerint a szerződés vagy más jogügylet rendeltetésszerűnek minősül, ha az adóalany igazolja, hogy döntését valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független méltányolható körülmény indokolta. Ezért sem az adómegtakarítás ténye, sem az ügylet időpontja nem dönt önmagában: a családi, egészségügyi, öröklési, vagyonvédelmi és üzleti indokokat az ügylet idején keletkezett iratokkal célszerű alátámasztani. A szabály a házastársi vagyonjogi átrendezésekre is kiterjedhet: egy különvagyoni vagyonelem közös vagyonba utalása polgári jogilag érvényes lehet, de vagyonadó szempontjából külön vizsgálandó, hogy az átrendezésnek volt-e az adóelőnytől független valós indoka. Az a követelmény, hogy a hatálybalépés előtti döntések utóbb milyen adójogi megítélés alá esnek, jogbiztonsági kérdéseket vet fel; ugyanakkor nem helyes minden korábbi vagyonrendezést automatikusan tiltott ügyletnek tekinteni.

A házastársi vagyonjogi rendezés vagyonadó-hatása ezért két külön kérdésből áll. Először azt kell megállapítani, hogy a vagyonelem a Ptk. és a házastársak érvényes szerződése alapján különvagyon vagy közös vagyon-e; a NAV-nak tett választó nyilatkozat önmagában különvagyont nem alakít közös vagyonná. Másodszor azt kell vizsgálni, hogy egy, a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válását követően végrehajtott vagyonjogi átrendezést valós családjogi, gazdasági vagy más, az adókötelezettségtől független méltányolható körülmény indokolt-e. A szerződés érvényessége és a vagyonadó szempontjából rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye tehát egymástól elkülönülő vizsgálat.

Öröklésnél a hagyatéki eljárás elhúzódását külön kezeli a tervezet. Ha az örökölt vagyonelemet az adókötelezettség keletkezésének napjáig még nem adták át az örökösnek, a 25. § (4) bekezdése a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap utolsó napjáig biztosít határidőt az adó rendezésére. Ha az örökölt vagyon nélkül is keletkezett adókötelezettség, az örökös eddig az időpontig, az önellenőrzés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények nélkül benyújtható önellenőrzés keretében állapítja meg, vallja be és fizeti meg a többletadót. Ha az örökölt vagyon nélkül nem keletkezett adókötelezettség, de annak figyelembevételével már igen, az örökös ugyanezen határidőig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Ettől eltérő eset, amikor maga az adóalany az adókötelezettség keletkezése után, kötelezettségei teljesítése előtt hal meg: ilyenkor a NAV a jogerős hagyatékátadó végzésről való tudomásszerzést követően, a tervezetben meghatározott eljárás szerint állapítja meg az adót.

A vagyonadó mértéke és számítása: az egymilliárdos értékhatártól a fizetendő adóig

A vagyonadó mértéke a tervezet 9. §-a szerint sávos: az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1 százalék, az ezt meghaladó részére 1,5 százalék. Az adóalap azonban már az egymilliárdos küszöb levonása utáni összeg. Ez fontos különbség a törvényi indokolás általános megfogalmazásához képest, amely a 100 milliárdos határt a vagyonrészhez kapcsolja, ezért a számítást a normaszöveg alapján kell elvégezni. Az 1,5 százalékos sáv tehát főszabály szerint 101 milliárd forint nettó vagyon felett kezdődik, nem már 100 milliárdnál.

A számítás lépései: először az adott adóalanyhoz rendelt, megfelelően értékelt vagyon összegét kell meghatározni; ebből levonhatók a megengedett tartozások. A nettó vagyon egymilliárd forint feletti része az adóalap. Erre kell alkalmazni a sávos kulcsokat, majd az adó összegéből levonni a megengedett csökkentéseket. Egy saját számítást segítő vagyonadó kalkulátor megkönnyíthetné az összeadást és az adókulcsok alkalmazását, de a tervezet alapján a NAV-nál csak az ingatlanok korábbi értékének indexálását végző kalkulátor létrehozása várható; ez a teljes vagyonadó kiszámítását nem helyettesíti. A külföldi vagyon egyezményi kezelése és a kapcsolódó vagyonkezelési formák közös kerete miatt az egyszerű alapképlet nem minden helyzetben elegendő. 

Az alábbi egyszerű példák azt szemléltetik, hogyan alakul a számított adó különböző nagyságú nettó vagyon esetén.

  • 1 milliárd forint nettó vagyon: nincs a küszöb feletti adóalap, az adó nulla.
  • 1,5 milliárd forint nettó vagyon: 500 millió forint adóalap, évi 5 millió forint számított adó.
  • 3 milliárd forint nettó vagyon: 2 milliárd forint adóalap, évi 20 millió forint számított adó.
  • 102 milliárd forint nettó vagyon: 101 milliárd forint adóalap; az első 100 milliárd 1 százaléka 1 milliárd, a maradék 1 milliárd 1,5 százaléka 15 millió, összesen 1 milliárd 15 millió forint.

A példák adócsökkentések, egyezményi eltérések és kapcsolt keretmegosztás nélküli szemléltető számítások. Az „1 milliárd feletti vagyonadó” tehát nem azt jelenti, hogy a küszöb átlépésekor az első milliárd is adózik. A fizetendő vagyonadó 2026 évre az adó mértékét tekintve nem mutat eltérést a vagyonadó 2027 évre számított mértékétől, az idei rövid tárgyév ellenére sem csökkent időarányosan, tizenhét napra az adómérték. Arra a kérdésre pedig, hogy a vagyonadó mikortól fizetendő nem egyetlen dátum ad választ: külön időpont a vagyonadó törvénytervezet hatálybalépése, a vagyon értékelésének napja, valamint a 2027-ben esedékes bevallás és adófizetés határideje.

Mentességek, kivételek és adócsökkentések: mi mérsékelheti a fizetendő összeget?

Nem azonos a vagyonelem kihagyása, az adóalap csökkentése és a már kiszámított adó mérséklése. Az első körbe tartoznak például a korábban ismertetett személyes használati tárgyakra vonatkozó kivételek; a levonható tartozás ezzel szemben a nettó vagyont csökkenti. A tervezet 9. §-a ezzel szemben olyan tételeket sorol fel, amelyek nem a vagyon vagy az adóalap összegét, hanem a már kiszámított, fizetendő adót csökkentik. Ugyanazt az összeget ezért nem lehet egyszer az adóalapból, majd ismét a fizetendő adóból is levonni.

Kötelező szakértői díj: a törvény szerint kötelezően igénybe vett független értékelés számlával igazolt, a tárgyévben vagy a bevallásig ténylegesen megfizetett díjának 50 százaléka, tárgyévenként legfeljebb 2 millió forint csökkenti az adót. A viselt áfa is része a díjnak. Így például négymillió forint megfelelő díj esetén 2 millió, nyolcmilliós díjnál szintén legfeljebb 2 millió a csökkentés. A pusztán kedvezőbb érték reményében önként megrendelt szakvélemény nem válik ettől kötelező szolgáltatássá; annak díjára ez a kedvezmény nem jár automatikusan.

Más megfizetett vagyonjellegű adók: a beszámított vagyonelem után a megfelelő adóévben esedékes és megfizetett helyi adó, gépjárműadó, illetve az ezekhez hasonló külföldi adó levonható a tervezet feltételeivel. Visszajáró összeg nem vehető figyelembe. Ez nem minden magyar vagy külföldi adó általános beszámítása: például a munkabér személyi jövedelemadója nem ilyen tétel. Az egyezményi mentesítést külön kell alkalmazni.

Az illetőségi kivétel nem teljes vagyonadó-mentesség. A külföldi munkáltató által meghatározott formában Magyarországra küldött, nem magyar állampolgár ötéves kivétele és a legalább tíz éve külföldön élő magyar állampolgár szabálya a belföldi minősítésre vonatkozik. Külföldi illetőség mellett is megmaradhat a magyar kapcsolódású vagyon adója. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzési programok közül csak az úgynevezett különleges MRP programban szerzett részesedést számítja be a vagyonba. A saját lakás, a családi cég vagy az alacsony folyó jövedelem viszont nem önálló általános mentességi jogcím.

Bevallás, adófizetés és részletfizetés: határidők és gyakorlati teendők

A 25. § önadózást ír elő: az érintett állapítja meg, vallja be és fizeti meg a vagyonadót a tárgyévet követő augusztus 31-éig. A tervezet első általános határideje így 2027. augusztus 31., a 2026. év végi állapot alapján. Bevallási kötelezettség csak akkor van, ha fizetendő vagyonadó keletkezik. Ez nem szünteti meg a külön nyilatkozati, vagyonkezelési bejelentési vagy társasági adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az öröklési és megszűnési különszabályokat ettől elkülönítve kell kezelni.

A vagyonadó bevallás nem pusztán egy végösszeg. Vagyonelemenként tartalmazza az azonosító adatokat, a szerzés jogcímét és szükség szerint időpontját, a hányadot, a számított értéket, az értékelési módszert és lényeges alapadatait. Külön szerepelnek a tartozások és adócsökkentések. Elektronikus ügyintézés szükséges, az adóalapot és az adót forintban kell megállapítani, az adót ezer forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni. Az alátámasztó iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni.

A cégtől időben adatot kell kérni. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaság a rejtett tartalékokról könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat szolgáltat a tulajdonosoknak és a NAV-nak a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül. A cégértékeléshez szükséges adatokra is 30 napos rendelkezésre bocsátási szabály vonatkozik. Az eltérő üzleti éves társaságok első adatszolgáltatására a 34. § átmeneti előírását is ellenőrizni kell. A bevallási határidő előtti néhány napban megkezdett értékelés ezért könnyen késedelmet okozhat.

Mit tehet az, akinek van vagyona, de nincs elegendő pénze? A 26. § alapján a NAV kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű teljesítés aránytalanul súlyos likviditási teher, és a későbbi fizetés valószínűsíthető. Külön mérlegelendő, ha a beszámított vagyon legalább fele nem biztosít közvetlenül pénzt a fizetéshez. Főszabály szerint legfeljebb 12, kivételes méltánylást érdemlő esetben 24 hónap engedélyezhető. Ez mérlegelésen alapuló könnyítés, nem automatikus jogosultság; az Art. 199. § szerinti automatikus részletfizetést a tervezet kizárja. A kérelemhez ezért pénzügyi terv és a várható fedezet bemutatása indokolt.

Az ellenőrzés súlypontja a teljes vagyonfeltárás, a személyhez rendelés, az értékelési módszer és a levonások igazolása. Az adóhatósági nyilvántartás és a bevallás közötti eltérés nem minden esetben jelent eltitkolt vagyont: oka lehet például házastársi megosztás vagy eltérő jogosultság. Ezt azonban határidőben, iratokkal kell tisztázni. A tervezetben nem rendezett eljárási kérdésekre az Art. és az Air. szabályai vonatkoznak.

Tizenöt napos adategyeztetés. A 28. § szerint a vagyonadóalapot csökkentő adatellentmondás tisztázására a NAV 15 napot ad, a konkrét eltérések megjelölésével. A lejárat előtt benyújtott igazolt kérelemre egyszer, legfeljebb 15 nappal hosszabbíthat, ha elháríthatatlan, az adózón kívül álló ok akadályozza a teljesítést. Adóellenőrzés indul, ha az adózó nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a nyilatkozat ellenére tisztázatlan eltérés legalább 500 millió forint adóalap-csökkenést jelent. Ez utóbbi nem általános ellenőrzésmentességi küszöb: kisebb eltérésnél is fennáll a NAV általános ellenőrzési joga.

A szabályos ingatlanszakvélemény szankciós védelmet ad, nem végleges adómentességet. A 27. § szerint a később magasabbra értékelt ingatlan miatti adóhiányra nem állapítható meg adóbírság és késedelmi pótlék, ha a szakvélemény megfelel az előírt tartalmi és módszertani követelményeknek, az adózó minden ismert adatot valósan feltárt, és az eredményt nem befolyásolta megtévesztően. Az adókülönbözetet ettől még meg kell fizetni. E különös védelmet nem lehet automatikusan kiterjeszteni bármely cégértékelési vagy más szakvéleményre.

A szándékosan alacsony ügyleti érték nem véd. Ha a NAV bizonyítja az adóelkerülési célú alulértékelést, az általa feltárt szokásos piaci érték válik ügyleti értékké. Az indokolás a szabályszerű ügyleti és valós adatokkal számolt modellérték alkalmazását védelemként mutatja be, de a normaszövegben nem szerepel minden értékvita ellen általános, korlátlan felülvizsgálati tilalom; ilyen garanciát nem indokolt ígérni. A NAV kizárhatja a vagyonadóhoz elfogadható értékbecslést végző szakértők közül azt, aki egy éven belül legalább három alkalommal, a szakmai vagy törvényi szabályok megsértésével az ingatlan valós értékének 70 százalékát el nem érő értéket állapít meg. Az iratok teljessége ezért az adózónál és az értékelőnél is alapvető.

Ügyvédi összegzés: hogyan érdemes felkészülni a vagyonadóra?

A vagyonadó magyarországi bevezetésének érdemi kérdése nem egyszerűen az, meghaladja-e valakinek a vagyona az egymilliárd forintot. Legalább ilyen fontos, milyen értékelési módszerrel kell számolni, kihez tartozik a családi vagyon, melyik tartozás vonható le, és miből teljesíthető az adó. A családi vállalkozás értéke nem azonos a tulajdonos szabadon elkölthető pénzével; a lakhatást szolgáló ingatlan pedig nem válik likviddé attól, hogy a vagyonleltár nagy összeget mutat.

Ügyvédi szemmel a felkészülés kiindulópontja egy dokumentumokkal alátámasztott vagyonleltár. Ennek összeállítása azonban nem pusztán a vagyonelemek felsorolását jelenti: tisztázni kell a tulajdoni és családi viszonyokat, az alkalmazandó értékelési szabályokat, a nemzetközi kapcsolatokat, a levonható tartozásokat és az adófizetés pénzügyi fedezetét is. A legfontosabb előkészítő feladatok a következők:

  • Vagyonleltár: ingatlanok, cégrészesedések, megtakarítások, követelések, biztosítások és más jogosultságok összegyűjtése, tulajdoni és szerzési iratokkal.
  • Családi hozzárendelés: házassági vagyonjogi szerződések, különvagyon, gyermekvagyon és öröklési eredet áttekintése; szükséges közös nyilatkozatok előkészítése.
  • Értékelés: megfelelő beszámolók és rejtett tartalékadatok beszerzése, ingatlanértékelési sorrend ellenőrzése, szükség esetén jogosult független szakértő megbízása.
  • Nemzetközi helyzet: az illetőség, a külföldi vagyon, az egyezmény és a tényleges vagyonkezelési irányítás külön vizsgálata.
  • Finanszírozás: a fizetendő összeg mellett annak fedezetét és a fizetési könnyítés feltételeit is meg kell tervezni, a vállalkozás működőképességének figyelembevételével.
  • Dokumentálás: tartozások, megfizetett adók, szakértői díjak és vagyonrendezési indokok bizonyítékainak rendezése, valamint a kihirdetett végleges szöveg ellenőrzése.

Mivel a jelenlegi jogszabályi szöveg még törvénytervezet, a végleges szabályok kihirdetéséig érdemes a felkészülést megkezdeni, de minden döntést a hatályba lépő rendelkezések alapján indokolt véglegesíteni. Különösen kockázatos lehet az adókötelezettség megkerülésére irányuló vagyonátrendezésbe kezdeni, mivel a NAV már a vagyonadó bevezetési szándék 2026. május 14-i nyilvánossá válásától vizsgálhatja az ügyletek valódi célját és indokait.

Ha Önnek kérdése van a vagyonadóval, a vagyonértékeléssel vagy a felkészülés gyakorlati lépéseivel kapcsolatban, kérje az adóügyekben jártas ügyvéd segítségét már a folyamat elején. Forduljon hozzánk bizalommal – tapasztalt ügyvéd Debrecen belvárosában segít Önnek!

Keressen minket elérhetőségeinken!

Telefon: +36 30 997 1783
E-mail: iroda@jeneyugyved.hu

Jeney Ügyvédi Iroda
Powered by  GDPR Cookie Compliance (opens in a new tab)
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.